Gyurgyalag, a magyar papagáj


Vörösbarna háta, a fejtető és szárnyának felső panelja, élénksárga torka, sárgásfehér vállfoltja, kék hasa és szárnyának egy része, továbbá némi zöldes árnyalat valóban egyedülállóan sokszínűvé teszi a nálunk előforduló madárfajok közt.
S mindezen színek ragyogó élénkséggel ékesítik gyurgyalagunkat, mégis meglepően jól elrejtőzködik a kíváncsi szemek elől. Bár tartózkodó faj, ha valaki mégis látni szeretné őket, kedvenc helyeiket, viselkedésüket ismerve, azért megfigyelheti. Május éppen alkalmas erre, hiszen vonuló madaraink közül az utolsók közt ekkor érkeznek vissza. Fészkelésül meredek löszfalakat, partfalakat, esetenként homokbányákat, sőt – elszórtan – nagyon kimélyült keréknyomokat is választhatnak.
Itt telepesen fészkelnek, több tíz párból álló kolóniákban. A falba a hímek vízszintesen fúrnak, akár két méter hosszakat, ezeknek a végében vannak a költőüregeik. Ide rakják a rendszerint hat-hét tojásból álló fészekaljukat, melyen mindkét nem kotlik. A költési idő húsz nap, ezek után a kikelő fiókákat kirepülésükig mindkét szülő eteti. Ám a kirepülés nem egyszerre történik, mert a kotlást már a fészekalj teljessé válása előtt elkezdik. Néhány más állatfajhoz hasonlóan, a gyurgyalagoknál is kialakult egy altruista viselkedési forma: a szülőknek a fiókák etetésében egy olyan harmadik, felnőtt madár is segít, amelynek valamilyen okból nincsenek saját fiókái.
Az ilyen nagynénik, nagybácsik – merthogy rendszerint ez a segítő egy rokon – által is protezsált fiókáknak nagyobbak a túlélési esélyei. Erre a magatartásra két okot is felhoznak magyarázatképpen: egyrészt a segítő harmadik tapasztalatot szerez a fiókák etetésében, és majdan a sajátjait jobban el tudja látni, másrészt, – mivel rokon – unokaöccsein, -húgain keresztül végső soron saját génállományának legalább részleges tovább - örökítése érdekében tevékenykedik.
Szívesen üldögélnek vezetékeken, száraz ágakon. Ezeket leshelyül használva kapják el a nagyobb testű repülő rovarokat, elsődleges táplálékukat. De röptükben követve is levadásszák őket. Méheket, darazsakat, poszméheket, hangyákat, poloskákat, szitakötőket, sáskákat zsákmányolnak.
Népi neveinek némelyike méhevő szokására utal: méhészke, méhészmadár. A gyurgyalag, gyurgyóka, piripió elnevezések hangutánzó szavak, az általuk hallatott, rendszeresen ismételt, lágy „prü” vagy a gurgulázó kuruttyoló hangokból kialakulva. További népi nevei: török fecske, putypuruty, parti rigó, magyar papagáj.
Vidámságuk, melegkedvelő voltuk, gyönyörű színeik azonnal kedvenc madaraim közzé avanzsálták gyurgyókáékat, akik mind nálunk, mind Magyarországon védettek.
2011 június 12 Homoródszentmárton

/>




A falu...

Nem irtam gondolatokat mert a képek magukért beszélnek, egy kis izelitő a falusi ember mindennapjaiból...Deság 2011 június...